Látogatók száma
2010. július 30., péntek
2010. július 27., kedd
2010. július 23., péntek
2010. július 10., szombat
MINDIG VAN REMÉNY!
A félelem rabbá tesz. A remény felszabadíthat.
(The Shawshank Redemption)
******
Tanulj a tegnapból, élj a mának, reméld a holnapot. A fontos az, hogy mindig legyenek kérdéseid. (Albert Einstein)
******
A jövő azoké, akik hisznek az álmaikban.
(Eleanor Roosevelt)
******
El kell fogadnunk a véges csalódást, de soha nem szabad elvesztenünk a végtelen reményt.
(Martin Luther King)
******
Nem szabad hagynunk, hogy a félelmeink visszatartsanak a reményeink követésétől.
(John Fitzgerald Kennedy)
******
A reményeid, álmaid és törekvéseid jogosak. Megpróbálnak felemelni, a felhők fölé, a viharok fölé, csak hagynod kell.
(William James)
Címkék:
ÁLMOK.REDEMPTION,
EINSTEIN,
félelem,
J.F. KENNEDY,
JÖVŐ,
MARTIN LUTHER KING,
RABSÁG,
REMÉNY,
ROOSEVELT,
W. JAMES
LÉGY ÖNZETLEN BARÁT!
"Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, sőt a gyermekek és szülők kapcsolatában is, mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző, máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden szépet és jót a barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit, a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját. A barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni.
Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság! És nincs ritkább! " Aki barát, az szeret, de aki szeret, az nem mindig barát!" Ez a megállapítás több is mint pontosság, ez már az igazság! Minden szeretet alján az önzés és hiúság lappang, csak a barát szeretete önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat. Erős és nemes szolgálat! A legnehezebb emberi próba és szerep." (Márai Sándor: Füveskönyv)
GONDOLATOK A CSALÁDRÓL
A családi hierarchia finnyás, bonyolult és érzékeny.
(Márai Sándor)
A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk,
amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk,
de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk...,
mert amit ott hallottunk,
örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben...,
az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek,
apró, csillogó színű szilánkokból,
amelyek némelyike ugyan haloványabb,
sőt néha egészen elhalványul,
olyannyira, hogy már-már elfelejtjük...,
ám teljesen sohasem merülnek feledésbe.
Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk,
és ott szeretnénk, ha véget érne.
(Danielle Steel)
A gyerek, ha felnő, úgyis elhagyja szüleit.
A fiatalok előre néznek,
meggondolatlanságukban mindig új élményeket keresnek,
és keveset törődnek az emlékek egyre sűrűsödő terhével.
Ezért nem haladhat együtt öreg és fiatal,
és ezért halad előre a világ.
(G. Hajnóczy Rózsa)
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást,
lemondásokat követel az együttélés érdekében.
De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit.
Isten és a család szentségében kell hinni,
nem a társadalmi szerződésekben, konvenciókban.
(Popper Péter)
Azt mondják, hogy amikor megnövünk, mindent felrúgunk,
amit addig mondtak. Lázadunk a világ ellen,
amibe oly nehezen igyekeztek belenevelni minket a szüleink.
A felnőtté válás része, hogy elszakítjuk a kötelékeinket.
De nem hiszem, hogy csak ez az oka, szerintem akkor lázadunk, amikor rájövünk, hogy a szüleink semmivel sem tudnak többet a világról, mint mi. Nem tudnak minden választ.
Lázadunk, amikor rájövünk, hogy végig hazudtak nekünk,
és hogy a Mikulás nem is létezik.
(Harmadik típusú emberrablások c. film)
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek.
(Arany János)
Generációk követik egymást, fiúk az apákat, lányok az anyákat, egyik a másik helyébe lép, elkövetve az elődök hibáit,
átélve a győzelmeiket. De ha nem az ő útjukat akarjuk követni? Nem ugyanattól a félelemtől vagy vágytól vezérelve akarunk élni? Követendő vagy éppen elkerülendő példaként tekintünk rájuk?
Úgy élünk, ahogy ők, mert ezt láttuk magunk előtt,
vagy saját énképet kreálunk magunknak?
De mi lesz, ha csalódunk a képben? Lecseréljük őket? Lecserélhetjük a szüleink képét,
vagy a sors majd visszavezet minket arra az útra,
vissza az otthon áldott melegéhez?
(Hősök c. film)
Boldog az az ember,
aki hozzátartozói tökéletlenségét éppúgy elviseli,
ahogy szeretné, ha az ő tökéletlenségét mások elviselnék.
(Assisi Szent Ferenc)
2010. július 9., péntek
HOGY NE VESZÍTSÜK EL A REMÉNYT...
A változásról és a reménységről
“Az élet – néha így érzed – csaknem elviselhetetlen. Sorsforduló és korforduló pillanatában élsz, mikor minden reng és változik, a hagyományok, az erkölcsi törvények, az ismert életformák. Mintha már nem is házakban laknál, hanem az élet őserdejében, ahol állandóan zeng és dúl a vihar. S a változásban reménykedel. Bízol abban, hogy egyszer hamuvá ég a szívekben minden indulat, a pernye és a keserű füst, mely a szívekben terjeng, eloszlik. Megint napfény hull az emberi tájra. A tenger kék lesz és a fák gyümölcse illatos. A változás elhozza a békét.
A változás természetesen bekövetkezik majd, ha itt lesz az ideje: az indulatok megpihennek. De egy nem változik: az emberi természet. Nincs erkölcs, érvelés, csoda, mely igazán és mélyen változtatni tudna az emberi természeten. Akik a változást hozzák és élik, megint csak emberek lesznek, tehát igazságtalanok, türelmetlenek, kegyetlenek, kapzsiak és buják. A változás, minden emberi dolgok változása, elkövetkezik, de az ember nem változik meg.”
(Márai Sándor: Füves könyv)
IMÁDSÁG MEGFÁRADTAKNAK
Alkotni vagyunk, nem dicsérni.
Gyerekeink sem azért vannak,
Hogy tiszteljenek bennünket
S mi, Atyánk, a te gyerekeid vagyunk.
Hiszünk az erő jó szándokában.
Tudjuk, hogy kedveltek vagyunk előtted,
Akár az égben laksz, akár a tejben,
A nevetésben, sóban, vagy mibennünk.
Te is tudod, hogyha mi sírunk,
Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
Akkor szívünkben zuhatagok vannak,
De erősebbek vagyunk gyönge életünknél,
Mert a fűszálak sose csorbulnak ki,
Csak a kardok, tornyok és ölő igék,
Most mégis, megfáradván
Dicséreteddel keresünk új erőt
S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván:
Szabadíts meg a gonosztól.
Akarom.
(József Attila)
SZIKRATÁVIRAT
Testvérek! Emberek!
Közös veszélyben fogjatok kezet!
Bajtársak! Szenvedők!
Boruljatok le a Jóság előtt!
Bukottak! Győztesek!
Az Igazságban egyesüljetek!
Hívők! Kételkedők!
Az Ember vérzik: Szeressétek őt!
Harcosok! Álmodók!
Mindnyájatokban egy bús szív dobog!
Testvérek! Emberek!
Ne öljetek már! Ölelkezzetek!
(Juhász Gyula)
20 TANÁCS AZ ÉLETHEZ
1.Adj többet, mint amennyit elvárnak tőled, és ezt örömmel tedd.
2.Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig.
3.Harapd el szavaid, ha kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd.
4.Mikor azt mondod, hogy Szeretlek, érezd komolyan.
5.Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe.
6.Bízzál az emberekben, de láss keresztül a hímezett hazugságokon.
7.Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a legjobb a világon, ezért bízzál magadban, és találd meg azt a valamit, ami lekötelezve az emberiség javát szolgálja.
8.Sose nevessd ki senki álmait. Akinek nincs álma, annak nincs is sok mindene. Ha te az emberekben magadat is megismered, az a te lelki biztonságodat fejleszti.
9.Szeress mélyen és szenvedélyesen. Akkor is, ha fájdalmas lehet a szakítás, ez az egyetlen módja annak, hogy teljessé tedd az életed.
10.Nézeteltérésben küzdj becsületesen - gúnyolódás nélkül.
11.Ne ítélj el senkit a rokonain keresztül vagy az első benyomásból.
12.Tanulj mások hibájából.
13.Ha valaki kérdez tőled valamit, amire nem akarsz válaszolni, mosolyogva kérdezz vissza: miért akarod ezt tudni?
14.Jusson eszedbe, hogy nagy szerelem és nagy siker, nagy rizikóval jár.
15.Az igazságot és a kegyelmedet soha ne hagyd el, akaszd e kettőt nyakadba, hogy mindig és mindenhol a szíved közelében legyen.
16.Ha vesztettél, ne veszítsd el a tanulságot is.
17.Jusson eszedbe a TTF. Tisztelet magad iránt, Tisztelet mások iránt, és Felelősség a saját tettedért.
18.Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.
19.Amint rájöttél, hogy hibáztál, igyekezz azt kijavítani.
20.Mosolyogj, miközben felveszed a telefont. A hívó érezni fogja a hangodból, hogy jó szándékkal gondolsz rá.
NEM FONTOS...
Az ember érthetetlen,
logikátlan és önző.
NEM FONTOS, SZERESD ŐT!
Ha jót teszel,
önös céljaidnak tudják be.
NEM FONTOS, TÉGY JÓT!
Ha megvalósítod céljaidat,
hamis barátokra és őszinte ellenségekre lelsz.
NEM FONTOS, VALÓSÍTSD MEG CÉLJAIDAT!
A jót, amit ma teszel,
holnapra elfelejtik.
NEM FONTOS, TÉGY JÓT!
A tisztesség és az őszinteség
sebezhetővé tesz.
NEM FONTOS, LÉGY ŐSZINTE ÉS TISZTESSÉGES!
Amit évekig építettél,
egy perc alatt romokba dőlhet.
NEM FONTOS, ALKOSS!
Pórul járhatsz,
ha segítesz az embereknek.
NEM FONTOS, SEGÍTS NEKIK!
A legjobbat adod magadból,
és verés a köszönet.
NEM FONTOS, ADD MAGADBÓL A LEGJOBBAT!
(Teréz Anya)
Címkék:
ALKOTÁS,
CÉL,
NEM FONTOS,
ŐSZINTESÉG,
SEGÍTÉS,
szeretet,
TÉGY JÓT,
TERÉZ ANYA,
TISZTESSÉG
GONDOLATOK AZ EMBER LEGHŰSÉGESEBB BARÁTJÁRÓL...
Ha nincsenek kutyák a menyországban, akkor oda akarok menni, ahova azok is mentek.
(Will Rogers)
Az átlagos kutya szebb személy,
mint az átlagos személy.
(Andy Rooney)
mint az átlagos személy.
(Andy Rooney)
Ha megetetsz egy éhező kutyát és jóllakottá teszed, nem fog megharapni, ez az alapvető különbség a kutya és az ember között.
(Mark Twain)
Nincs olyan pszichiáter a világon, aki többet ér, mint egy kutyakölyök, amikor megnyalja a kezed.
(Ben Williams)
Ne vedd a kutyád csodálatát végső bizonyítékként, hogy csodálatos vagy.
(Ann Landers)
Csodálom, hogy más kutyák azt hiszik,
hogy a pudli egy őrült vallás tagja...
(Rita Rudner)
Mindig érdekelt, hogy mit is gondolnak rólunk a kutyák?
Pl.: jövünk haza a vásárlásból - kosarunkban csirke, disznó, marha. Azt kell, hogy gondolják,
mi vagyunk a föld legnagyobb vadászai !
(Anne Tyler)
Mindenki, aki nem tudja, hogy ízlik a szappan, soha nem mosdatott egy kutyát sem.
(Franklin P. Jones)
Ha egyáltalán nem hiszem a halhatatlanságot, az azt jelenti, hogy biztos a kutyák mennek a mennyországba,
és nagyon-nagyon kevés ember.
(James Thurber)
Ha a kutyád kövér, nem sportolsz te sem eleget.
(Unknown)
Az életem célja: olyan jó embernek lenni,
mint amilyen jónak hisz a kutyám.
A kutyák szeretik a barátaikat és megharapják az ellenségeiket. Nem úgy, mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre és mindig együtt van bennük a szeretet és gyűlölet is.
(Sigmund Freud)
A kutyák nem a teljes életünk, de ők teszik teljessé az életünket.
(Roger Caras)
(Roger Caras)
2010. július 4., vasárnap
2010. július 2., péntek
LÉGY JÓ BARÁT!
“Az emberek semmire sem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre.”
(Márai Sándor)
„Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátainkban leltük fel az egész világot.”
(Kölcsey Ferenc)
"Ha barátod vagyok - érints meg.
Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés.
Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el,
hogy szeretsz.
Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok.”
(C.S. Lewis)
Címkék:
BARÁTSÁG,
KÖLCSEY FERENC,
LEWIS,
Márai Sándor
FOGADD SZERETETTEL A MÁSSÁGOT!
Sérült emberek boldogsága
Marjorie Chappell: Ima
Áldott, aki türelmesen meghallgatja
nehézkes szavunkat,
Mert így rájövünk, hogy
Ha kitartóak vagyunk,
Meg tudjuk értetni magunkat.
Áldott, aki nem szégyell nyilvánosan
Mutatkozni velünk,
És nem törődik a ránk bámuló
Idegenekkel,
Mert a társaságában
Mennyei megkönnyebbülés az életünk.
Áldott, aki sohasem siettet,
És ezerszer áldott, aki nem veszi ki a
Munkát kezünkből,
Hogy megcsinálja helyettünk,
Mert sokszor csak időre van szükségünk,
Nem segítségre.
Áldott, aki mellettünk áll,
Amikor valami újba kezdünk,
Mert számára a hibáink eltörpülnek
Az eredményeink mellett.
Áldott, aki a segítségünket kéri,
Mert a legnagyobb szükségünk arra van,
Hogy szükség legyen ránk.
Áldott, aki mindezen cselekedeteivel
Bebizonyítja számunkra,
Hogy nem a sorvadt izomzatunk,
Nem a sérült idegrendszerünk tesz
Minket egyénivé,
Hanem énünk, melyet Isten adott
És amelyből semmi gyöngeség
Nem von le semmit.
Áldottak mindazok, akik tudják,
Hogy én is ember vagyok,
És nem várják el tőlem, hogy
Szentként viselkedjem,
Csak azért, mert sérülten születtem.
Áldottak mindazok, akik kérés nélkül is
megértenek minket,
Áldottak mindazok, akik elfelejtik
Testem tökéletlenségét,
És csak a lelkemet látják.
Áldottak mindazok,
Akik teljes embernek látnak
Egyedülinek és egésznek,
És nem csak egy roncsnak,
A Teremtő tévedésének.
Áldottak mindazok,
Akik olyannak szeretnek, amilyen vagyok
És nem gondolnak arra,
Hogy milyen lehettem volna.
És áldottak az én barátaim,
Akiktől függök, mert ők az én életem
tartalma és öröme.
CSAK EGYSZERŰEN: SZERESS!
NAGY BÁTORSÁG KELL AHHOZ,
hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség.
A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát.
Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre,
nem tud meglenni nélküle.
(Márai Sándor)
"Ha úgy viselkedsz embertársaddal,
amilyen ő valójában,
amilyen ő valójában,
akkor egyre rosszabb lesz -
de ha úgy bánsz vele, amilyennek lennie kellene,
akkor olyanná is válik, amilyenné lennie kéne."
/Goethe/
Címkék:
bátorság,
elfogadás,
Goethe,
gyengédség,
hiúság,
hősiesség,
Márai Sándor,
szégyen,
szeretet,
titok
2010. július 1., csütörtök
ÚGY VAGY JÓ, AHOGY VAGY!
A bűntudat az egyik legpusztítóbb érzés,
amiben könnyen megrekedhetünk.
Ha rosszat tettünk valaki másnak,
vagy saját igazságérzetünk ellen cselekedtünk,
akkor persze, hogy ez bánt minket. De ha hagyjuk,
hogy eluralkodjon rajtunk a bűnösség érzete, az olyan,
mintha meghívót küldenénk egy migrénnek.
Végül az önbizalomhiány és a hitványság érzéseinek önmarcangoló felhői közé kerülünk, ahonnan már semmi örömöt, semmi szépséget nem látunk meg az életben.
Mi mindannyian arra vágyunk, hogy jobbak legyünk,
hogy jobban tudjunk szeretni, hogy tudatosabbak,
hogy őszintébbek legyünk.
De amikor hibáinkért bűntudattal büntetjük magunkat,
nagyon könnyen bezárkózhatunk a kétségbeesés és a reménytelenség börtönébe, ahonnan aztán nem vagyunk képesek tisztán látni sem önmagunkat,
sem az egyes élethelyzeteket.
Te pont úgy vagy jó, ahogy vagy, és teljesen természetes,
hogy időnként megbotlasz az úton.
Csak arra figyelj, hogy tanulj ezekből a botlásokból,
aztán menj tovább, és használd a leckét arra,
hogy még egyszer ugyanezt a hibát ne kövesd el.
A jelen pillanat!... az "itt és most" egyszerre eltűnik,
amint célokban kezdesz gondolkodni.
Amint célorientált elméd felbukkan,
azonnal elveszítesz minden kapcsolatot a Paradicsommal, amelyben vagy.
A jelen pillanat visz leginkább közel a szabadsághoz:
most azonnal felszabadít!
Felejts el minden bűnt, és minden szenteskedést.
Mindkettő hülyeség.
Ez a kettő együtt,
közös erővel rombolta le az emberiség minden örömét.
A vétkező bűnösnek érzi magát,
így elvész minden öröm az életéből.
Hogyan élvezhetnéd az életet,
ha folyton bűnösnek érzed magad?
... ha állandóan a templomba jársz, hogy meggyónd,
mi mindent tettél így vagy úgy rosszul?
És rosszul, és rosszul, és rosszul...
úgy tűnik, az egész életed csak bűnökből áll.
Hogyan tudnál így felszabadultan élni?
Ez lehetetlenné teszi minden örömödet.
Elnehezülsz, és folyton a bűneid terhét cipeled.
A bűnök rátelepszenek a mellkasodra,
mint valami kőszikla, és összetörnek.
Nem engednek táncolni.
Hogyan táncolhatnál, ha bűnös vagy?
Hogy tud a bűn táncolni? vagy dalolni? vagy szeretni?
És egyáltalán hogyan élhetsz bűnösen?
Így ha azt gondolod, hogy valami rosszat tettél,
akkor te bűnös vagy, melleden a sziklával fekszel,
már nem is élsz, már a temetőben vagy.
(OSHO)
Címkék:
BŰNÖS VAGY,
BŰNTUDAT,
HIBA,
IGAZSÁGÉRZET,
JÓ VAGY,
LECKE,
OSHO,
ÖNBIZALOMHIÁNY,
REMÉNYTELENSÉG,
szabadság,
TEMETŐBEN VAGY
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)